szia
Lenyűgöző fotók a tejútról és a csillagos égről Magyarország fölött
A fotók készítője Schmall Rafael, aki a Zselici Csillagpark kellős közepén, az újonnan épült csillagvizsgálóban dolgozik
A fotók készítője Schmall Rafael, aki a Zselici Csillagpark kellős közepén, az újonnan épült csillagvizsgálóban dolgozik: esetében találkozott a hobbi és érdeklődés a megélhetéssel. Többek közt asztrofotózással foglalkozik.
A Zselici Csillagpark egy 8600 hektárnyi erdős terület Somogy szívében. Tökéletes fekvésű, ha sötét égboltról van szó. 3000 csillag látszódik szabad szemmel, de látható a Tejút, a ködösségek, a csillaghalmazok és a látványos állatövi fény is. Az ember napnyugta után érkezve egyszerűen az univerzum kellős közepén találja magát.
A képeket a hozzájuk tartozó szöveggel Schmall Rafael Facebook-oldalán találtuk. Nyártól tavaszig csodálhatjuk végig, milyen gyönyörű, tiszta az égbolt Magyarország fölött.
“Júniusban Kőröshegyről hazafelé tartottam. Hiába volt kivilágítva az autó, annak ellenére bevilágított a Tejút. Egy megfelelő útszakaszon hirtelen lefékeztem és elkészítettem egy igazi klasszis fotót… Út a csillagokig, vagy határ a csillagos ég, ahogy mondani szokás.”
Út a csillagokig, vagy határ a csillagos ég
“Júliusi égbolt. A Bátorligeti Csillagászati Programhétvégéjén borult, esős idő fogadott minket. A felhők azonban estére megadták magukat: teljesen szétoszlottak az égbolton és láthatóvá vált a Tejút, amely szinte minden észlelő kincsesbányája.”
Júliusi égbolt a Bátorligeti Csillagászati Programhétvégén
Augusztus elején ilyen a csillagos égbolt. “A Hold napról-napra magasabbra emelkedik, így elvakítva az égbolton már teljesen a zenit környékén futó Tejutat.”
Augusztus elején ilyen a csillagos égbolt.
“Ez a nyári nap átlagosnak indult, aztán este hirtelen jöttek a felhők és egyre inkább kezdtek csapkodni a villámok. Az alábbi kép 10 percből áll, amikor összesen 6 villanás látszódott… 6 villanás, hatalmas égzengés. Csak néhány kilométer távolságban voltak… de szinte érezni lehetett a feszültséget a levegőben. Ráadásul mindezt egy 25 méter magas kilátóból…”
6 villanás, hatalmas égzengés
“Nyár vége van… Fantasztikus a táj, a gőzölgő tóval, a hatalmas, emberre magasodó Tejúttal. Egy-egy ilyen fotózás gyakorlatilag kicseréli az embert, megnyugtatja, vagy épp felpörgeti?”
Egy-egy ilyen fotózás gyakorlatilag kicseréli az embert, megnyugtatja, vagy épp felpörgeti?
Szeptemberi csillagos ég:
“Késő ősz Ropolyban: esténként a Tejút centruma már a délnyugati-nyugati horizont alá merül a Skorpió és a Nyilas csillagképen. Délen egy fényesebb csillag ragyog, mely a Fomalhaut nevet viseli a Déli hal csillagképből. Keleten meg lassan kelnek a téli csillagképek, mint például az Ikrek, az Orion. Előttük vándorol a Szekeres és a Bika is. Bizony ez már javában ősz…”
A Tejút centruma már a délnyugati-nyugati horizont alá merül a Skorpió és a Nyilas csillagképen
“Fantasztikus későnovemberi este. Már változékony az idő és pillanatok alatt megjelenhetnek, vagy eltűnhetnek a felhők. A Tejút centruma ilyenkor már nem látszódik… arra egészen március végéig várni kell. Az alábbi fotó kivágat egy 29 képes fulldome panorámából, mely Nagybajom mellett készült a kora esti órákban.”
Nagybajom mellett
“Vörös az ég alja… tehát nagy szél lesz. Mitől ennyire látványos egy alásütős naplemente? Azért mert a nap, igaz már horizont alól süt, de már csak a középszintű felhőket éri. A vastag légkörön áthatoló sekély fényekből a vörös és a sárga árnyalatai jutnak tovább és azok derítik meg az égbolton úszó felhőket, melyek rendkívül látványos naplementét/napkeltét képesek okozni.”
A vastag légkörön áthatoló sekély fényekből a vörös és a sárga árnyalatai jutnak tovább
“Az éjszakák ekkor már hűvösek voltak, a Tejút centruma lassan nyugodott, és jöttek a téli csillagképek is eleinte későn, majd egyre korábban.”
A Tejút centruma lassan nyugodott, és jöttek a téli csillagképek is
“2016.12.31. – A derült és hideg estén egy nagyon szép holdsarló volt látható, melytől “balra felfele” látszódott az Esthajnalcsillag, más néven a Vénusz. A jelenséget Földfénynek hívják, amikor a Földünkről a felhőkről visszaverődő napfény egyszerűen igen fényesen megvilágítja a Hold sötét oldalát. A felvétel egy éjszakai asztrofotózásra váró távcsővel készült.”
Derült és hideg este
“Távol a városok, települések égboltromboló fényétől a rendkívül látványos égbolton így a tél derekán egy különleges jelenség kezd el látszódni, mely tavasszal teljesedik ki leginkább. Ez az Állatövi fény, melynek piramis alakú fénylése megtévesztő az éjszakai sötétben. Mintha nyugaton települések fényözöne lenne…”
Az állatövi fény
“A nyugodt, gyengén fátyolfelhős napok általában szép naplementét tartogatnak. Amikor a horizont alatt van a nap, de még a felhőket megvilágítja, azt hívják alásütős naplementének. Ilyenkor a táj már árnyékban van, viszont a felhők szinte izzanak, és ez az “izzás” különleges fényekkel deríti meg a tájat.”
A nyugodt, gyengén fátyolfelhős napok általában szép naplementét tartogatnak.
“Ahol rendkívül tiszta és sötét az égbolt, ott van még egy különleges jelenség, mely szabad szemmel látható, és az Állatövi fényhez kapcsolódik, mely nem más mint az Állatövi Ellenfény, a Gegenschein. Ez a kis felfényesedés a nap ellenpontján van, mely így február utolsó dekádjában az Oroszlán csillagképben figyelhető meg. Abban az irányban a nap fénye jobban visszaverődik a porrészecskékről. Delelése konkrétan éjfélkor van.
A felvételek 2017. február 15 és 16-án este készültek a Zselici Csillagparkban.”
az Állatövi Ellenfény
“Tél végéhez közeledve – február 20. – az ellenfény az Oroszlán csillagkép környékén vándorol, ekkor a sötét helyekről, ha tiszta az ég, akkor megfigyelhető egy elnyúlt halvány foltként. Az ellenfényt a bolygóközi por idézi elő, melyen szóródik a nap fénye de nem akárhogy. A felvétel 32 képből áll, melyet tetszőlegesen lehetett hajtogatni, hogy ezt a kompozíciót nyújtsa.”
Tél végéhez közeledve az ellenfény az Oroszlán csillagkép környékén vándorol
“Már-már borítékolható a tavasz, ami a Tejúton is megfigyelhető. Az Orion csillagkép késő este már délnyugat-nyugat fele nyugszik és keleten jönnek a tavaszi csillagképek, mint például a Szűz és az Ökörhajcsár – írja a fotó készítője a képről. – A felvételnek az érdekessége, hogy tesztként készült kisebb látómezejű objektívvel, de abból jóval több kép kellett, hogy átérje a Tejút egy részét. Ebben az esetben ez 40 képből valósult meg.”
Már-már borítékolható a tavasz, ami a Tejúton is megfigyelhető.
